Diadal a fejfájás fölött

A migrén francia eredetű szó, s az egyik „legnépszerűbb” és legrettegettebb fejfájástípust jelöli. Előfordulása 3:1 arányban nagyobb a nőknél, neve az erős fejfájás szinonimájává vált. Jellemzően leginkább a 10-40 éves korosztály életét keseríti meg. A migrénes rohamok átlagosan 2-3 havonta követik egymást és 4-72 óra hosszat tartanak. Megjelenésüket a beteg gyakran egy nappal előre megérzi. A rohamokat gyakran látászavar, ritkábban végtagzsibbadás, szédülés, beszédzavar vezeti be. A migrénes fájdalom jellege görcsös, lüktető és az esetek hatvanöt százalékában féloldalt jelentkezik. Ritkán könnyezés, gyakorta pedig hányinger, hányás, valamint a környezeti ingerekre való fokozott érzékenység kíséri.

A migrén okára a modern orvostudomány még nem derített fényt. Kialakulásában valamilyen genetikai ok, vagy bizonyos ételek fogyasztása egyaránt szerepet játszat. Összefüggésbe hozzák a vér szerotoninszintjének felszaporodásával, majd csökkenésével, amely miatt az agyi erek összehúzódnak, létrehozva a migrént megelőző aurát, később pedig kitágulnak, előidézve ezzel a migrénes rohamot. Az esetek negyven százalékában a migrén hátterében valamilyen örökletes ok áll.

A migrén természetes ellenszeréről a következő cikkben olvashat: A migrén kezelése.