A Magyar Fejfájás Társaság honlapjának tanúsága szerint hazánkban több mint egymillió ember szenved migréntől, vagy visszatérő fejfájásos panaszoktól. E szám megdöbbentően magas, s ha azt vesszük, hogy a fejfájásos esetek többségének részletes kivizsgálásakor semmilyen szervi eltérést nem találnak, talán reménytelennek tűnhet a betegek számának csökkentése.

Ennek a honlapnak a célja olyan gyógymódok bemutatása, amelyek kedvezően hatnak a fejfájások különböző formáira, s jelentősen javítják a fejfájásban szenvedők életminőségét. Ezek némelyike ma Magyarországon hivazalosan is elfogadott alternatív gyógymód, míg mások a közérzetjavító terápiák kategóriájába tartoznak. Alkalmazásáuk hatásosságáról percek alatt meggyőződhet minden rászoruló.

Az elsődleges fejfájás

Azokat a fejfájásos panaszokat, amelyek kiváltó oka nem valamilyen más betegség, elsődleges fejfájásnak nevezzük. E népbetegségnek is nevezhető kór legfontosabb diagnosztikai módszere a beteggel folytatott beszélgetés, mivel a rendelkezésünkre álló műszerek nem teszik láthatóvá az ebbe a betegségcsoportba tartozó fájdalom okát vagy kiindulópontját.

(A teljes cikk elolvasásához kattintson a bejegyzés címére.)

A tüneti fejfájás

Tüneti fejfájásról akkor beszélünk, ha a fájdalom valamilyen más betegség tüneteként jelentkezik, vagy bizonyos gyógyszerek, ételek fogyasztásának a következménye. Mivel a tüneti, vagy másodlagos fejfájás súlyos betegségek meglétét, kialakulását jelezheti, sohasem szabad félvállról venni, ha rendszeresen fáj a fejünk, akkor nem szabad elmulasztani az orvosi kivizsgálást.

(A teljes cikk elolvasásához kattintson a bejegyzés címére.)

A migrén

A migrén francia eredetű szó, s az egyik „legnépszerűbb” és legrettegettebb fejfájástípust jelöli. Előfordulása 3:1 arányban nagyobb a nőknél, neve az erős fejfájás szinonimájává vált. Jellemzően leginkább a 10-40 éves korosztály életét keseríti meg. A migrénes rohamok átlagosan 2-3 havonta követik egymást és 4-72 óra hosszat tartanak. Megjelenésüket a beteg gyakran egy nappal előre megérzi. A rohamokat gyakran látászavar, ritkábban végtagzsibbadás, szédülés, beszédzavar vezeti be. A migrénes fájdalom jellege görcsös, lüktető és az esetek hatvanöt százalékában féloldalt jelentkezik. Ritkán könnyezés, gyakorta pedig hányinger, hányás, valamint a környezeti ingerekre való fokozott érzékenység kíséri.

(A teljes cikk elolvasásához kattintson a bejegyzés címére.)

A tenziós fejfájás

A tenziós fejfájás gyakoriságának aránya közel egyenlően oszlik meg a nemek között, s a teljes népességnek a kár hetven-nyolcvan százalékát is érintheti. Bármely életkorban előfordulhat és tünetei akár naponta jelentkezhetnek. A tenziós fejfájás hossza fél órától egészen egy hétig is terjedhet. A fájdalom folyamatos, tompa, mindkét oldalon érezhető, akárha abroncs, vagy satu szorítaná az ember fejét. Ritkán könnyezés és hányinger kísérheti. Okai nem pontosan ismertek, neve arra utal, hogy feltételezések szerint kialakulásában szerepet játszik a fej körül található és a nyak-vállövi izmok tartós összehúzódása. Előfordulásával kapcsolatban megemlítik a stresszt és a mozgáshiányos életmódot.

(A teljes cikk elolvasásához kattintson a bejegyzés címére.)

A klaszter fejfájás

A klaszter (cluster) típusú fejfájás a férfiak körében jellemzőbb, leginkább a 20-50 év közötti korosztály tagjai szenvednek tőle. Bár a klaszter fejfájás előfordulása ritka, jellegzetes tüneteiről jól felismerhető. A rohamok gyakorisága többnyire egy héten belüli, hosszuk fél- és négy óra közötti. Periodikusan jelentkeznek, gyakran az évszakváltáshoz kötődnek és az egyes periódusok pár hónapig tartanak. A klaszter típusú fejfájásra jellemző fájdalom szigorúan féloldali, mindig ugyanazon az oldalon jelentkezik, s az elviselhetetlenség érzését kelti. Gyakorta könnyezés, többnyire orrfolyás és ritkán hányinger kíséri. Örökletes okokra az esetek mintegy hét százaléka vezethető vissza. Úgy tartják, a hipotalamusz működésének zavara idézi elő.

(A teljes cikk elolvasásához kattintson a bejegyzés címére.)

Fejfájáskezelés talpmaszzázzsal

A talpmasszázst, lábmasszázst és a láb illetve a talp bizonyos pontjainak gyógyító célú ingerlését minden jelentősebb civilizáció ismerte. India, Kína és Egyiptom orvosai, de még az amerikai kontinens indián törzsei is terápiás eszközként használták a gyógyító talpmasszázst. A módszer modern reneszánsza is az indián gyógymódok tanulmányozásának köszönhetően indult útjára, amikor dr. Wiliam H. Fitzgerald fül-orr-gégész orvos megfejtette a copáni oltáron található kőtáblák a talp és a tenyér reflexzónáira vonatkozó feljegyzéseit.

(A teljes cikk elolvasásához kattintson a bejegyzés címére.)

Fejfájáskezelés thai masszázzsal

A thai orvosok sok betegséget masszázzsal gyógyítottak. A masszázs célja a testben keringő életenergia szabad áramlásának biztosítása, melyet a thai masszázsban az izmok nyújtásával, különböző testhelyzetek felvételével és az energiapályák mentén való nyomással érnek el. A fejfájás kezelésére különösen a fej és a hát bizonyos pontjainak masszírozása ajánlott.

(A teljes cikk elolvasásához kattintson a bejegyzés címére.)

A fejfájás kezelése kínai masszázzsal

A kínai masszázs az akupunktúrás pontok és meridiánok, valamint az izomzat masszírozásával éri el a kívánt hatását. A fejfájás kezelésében leginkább a homlok és a tarkó pontjai használatosak, de a kiváltó októl függően más testrészeken elhelyezkedő akupunktúrás pontok ingerlésére is szükség lehet.

(A teljes cikk elolvasásához kattintson a bejegyzés címére.)

Fejfájáskezelés reikivel

A fejfájás kezelésének egyik szelíd módszerét, a reikit számos esetben sikerrel alkalmaztam mind magamon, mind másokon, azaz mivel nem vagyok „fejfájós”, leginkább másokon volt alkalmam gyakorolni. Azért nevezem szelíd módszernek, mert nem kell hozzá semmilyen külső segítség, gyógyszer, műszer, mindössze a két kezünk. A terápia nem fájdalmas, inkább kellemes és nincs mellékhatása. Íme egy rövid történet annak szemléltetésére, hogyan működik:

(A teljes cikk elolvasásához kattintson a bejegyzés címére.)